Rendhagyó interjú önmagammal

Melyik a legkedvesebb gyerekkori élményed, amely könyvekhez fűződik?

Érdekes módon egy olyan élmény, amely nem magához az olvasáshoz kötődik, hanem a történethallgatáshoz. Az Anyukám olvasta fel nekem és a testvéremnek a Karácsonyi ének-et, Charles Dickens könyvét. Mindig elalvás előtt olvasott fel belőle szakaszokat, és rendszerint a legizgalmasabb résznél hagyta abba. Ez nagyon bosszantott! Tudni akartam a folytatást, méghozzá azonnal. Azonban Anyukámat nem lehetett megvesztegetni. Majd holnap megtudjátok – mondta, és becsukta a könyvet, sőt még el is rejtette a szemünk elől. 

   A bosszúság ellenére ma már a legszebb emlékeim közé tartoznak ezek az esti felolvasások. Az is valószínű, hogy így kezdtem megtanulni, hogy sokszor az életben is várni kell valamire, a türelem a legtöbb esetben kifizetődő, valamint azt is, hogy bízni lehet abban, hogy lesz a történetnek folytatása, az izgalmak várnak ránk valahol.

Mitől lesz egy fantasy történet izgalmas?

Attól, amitől minden más történet is izgalmas: érdekes és elképzelhető. A fantasztikus elemek nem hihetők, de elképzelhetők. Mitől lesznek elképzelehetők? Attól, hogy a valóság darabjaiból állnak össze. Például azt állítom, hogy láttam egy naplementét, ahol a napnak pontosan olyan alakja volt, mint az egyik sakkfigurának, mondjuk a futónak. Lehetséges ez? Nem. Elképzelhető? Igen, mert a fantáziakép elemeit ismerjük. Létezik nap, létezik futár figura a sakkban.

   Érdekesnek is kell lennie a történetnek, és ehhez nem elég egy ötlet. Újabb példa: tételezzük fel, hogy egy történetben egyik napról a másikra minden ember átváltozik egy fává. Faként kell élniük. Ötletnek megfelel, ám ez nem elég, mert mint fák mit tudnak csinálni? Nem sokat. Mondjuk bűvös fákká változnak és méregfelhőt bocsátanak ki. Na de kikre? Minden ember fa lett! De ha úgy folytatjuk, hogy éjszaka csak a férfiak lesznek fák, míg a nők emberek, nappal pedig a nők változnak át fákká, mialatt a férfiak emberek maradnak, akkor máris kíváncsian várjuk a folytatást. 

Melyik helyszínt szereted a legjobban a könyvedben?

Nagyon szeretem a palota gazdag, fényes oldalát, – mert egyébként egy komor, fekete falú várról van szó –, ahol minden tárgy, bútor szépen megmunkált. Szeretem az anyagok sokféleségét, változatos színeiket, azt, ahogyan a hatamas ablakból beárad a fény, és hogy egy burjánzó kertre nyílik a kilátás. Azonban sajnos ez a szoba a főszereplő lány, Kalácska számára a börtönt jelenti, mindaddig, amíg meg nem szabadul onnan.

A reggeleket vagy az estéket szereted inkább?

A reggeleket. Olyankor még előttem az egész nap, még sokminden megtörténhet, akár valami meglepetés is érhet. 

   Este elfogy a fény, és fény híján az energia is kezd kifogyni belőlem. Persze kellemes érzés ellazulni, de ennek már egészen más hangulata van.

A könyved királya, Magra, miért olyan gonosz?

Hogy hogyan válik gonosszá, azt majd megtudjuk a második kötetből, mert ott leírom Magra gyerekkorát. Az első kötetben csak egy sötétlelkű, ördögien gonosz uralkodót látunk. A történet megalkotása szempontjából “jól jön” az ő kegyetlensége, mert folyamatosan akadályokat gördít a szereplők elé, amiket nekik le kell győzni, így izgalmasabbá válik a történet.

Csodálatos átváltozások csak a mesékben lehetségesek?

Nem. A természet körülöttünk folyamatos változásban van. A magból virág lesz. A sivatag egy felhőszakadás után termőre fordul. A mesékben, fantasykban a változás gyorsan történik, és olyan jellegű, ami a valóságban nem történhet meg. Például valaki néhány pillanat alatt feltámad, halottból élő lesz. Mégis nagyon szórakoztató elképzelni az efféle képtelenségeket.

Varázsigék csak a mesékben vannak?

Nem. Ha például megdicsérnek valamiért, akkor máris jobban érzed magad. Ha te saját magadat bátorítod egy nehéz helyzetben, (pl. “nem adom fel”), az is varázsige, mert szinte azonnal érezni fogod a hatását. A kimondott, vagy leírt szavaknak ereje van. 

Készül már a második kötet? Mi lesz benne?

Igen. Úgy gondolom, hogy a jövő év végére lesz kész. 

A gyerek Magráról fog szólni egy fejezet. Követjük Mirkóék faluépítési terveit. Kalácska talán férjhez megy. Teljesen új szereplők is megjelennek majd. És persze várjuk, hogy ősszel ismét megérkezzenek a sárkányok Sárkányvárosba. 

Szeretsz fényképeket készíteni?

Igen, a honlapon szereplő képeket is én készítettem. Egyet kivéve, a könyvem borítójáról a Móra Kiadó készítette a fényképet. A rajz Radványi Maja alkotása.